Fohász
Te ezerszer elátkozott,
Eltépett és megfoltozott,
Megkergetett, megizzasztott
Torzonborz szerelem.
Százezerszer újra kértem,
Megölték, s én újjászültem,
Tengerárban fürösztöttem:
Maradj végre velem!
Képek
A nyugalom megzavarására alkalmas felnőtt tartalmak rejtőznek az avatárok alatt. Ezek a vers hangulatához igazodó, fülledten erotikus, helyenként pornográf, de többnyire érdekes fotók vagy fotómontázsok.
Csak akkor kattints a képre, ha már elmúltál 18 éves és nem riaszt az esetlegesen bizarr látvány!
Visszatekintés
Pár szó a vers keletkezéséről
Amikor ezeket a sorokat írtam, nem voltam már fiatal. Pontosabban, fiatal voltam, de nem voltam már gyerek. A versek mégis gyerekesek, tele banális sorokkal, gondolatokkal. Lehet, hogy ennek ellenére mégsem voltam teljesen tehetségtelen? Döntsék el Önök.
Sokat olvastam akkoriban, többek között verset és drámát is, ezért megpróbáltam saját drámámat versbe önteni. A dalciklus Tominak 1973-ban született. Írtam már előtte több verset, egy-két jót is, de most kifejezetten egyszerű kis dalocskákkal próbálkoztam. Rövid volt a viszony Ibolyával, nem is volt igazi ez a szerelem, rövid lett a dalciklus is. Valószínűleg most mindenki arra gondol, hogy ilyet ő is tudna írni. Elképzelhető, ki kell próbálni.
Ha valami irodalomtudor lennék, és pozitív elemzést szeretnék adni, akkor azt mondanám a versről: A végletekig megkínzott, elcsigázott költő torzonborz gondolatai egyáltalán nem izzadtságszagúak. A tisztaságvágy reménnyé nemesedik ebben a pár sorban, amivel magához láncolná a világmegváltó örök szerelmet. Rövidke életét foltozta folyton folyvást, miközben rátelepszik e gyöngyszemek szülésének gyönyörű kínja, midőn életet lehel irodalmunk elfeledett dalaiba. A népdalok világa izzik százezerszer eltépett vágyai mélyén. A múlt és a jövő, a gyönyör - amit olvasóinak szerzett - és a kín, amivel megbirkózott. Ez a kettősség világította be útját, amin nem volt lehetősége végigmenni.